Hogyan Tudod Elérni, Hogy A Környezetedben Lévő Emberek Tiszteljenek?

Szia, Üdvözöllek  Zsebő Norbert vagyok!

A mai blog bejegyzésemben szeretném számodra bemutatni, miért követjük el a tévedéseinket? Mi az emberi gondolkodási hibák két nagy halmaza, és melyikkel mit érdemes kezdeni? A gondolkodási hibáink egyik típusát Daniel Gilbert, a Harvard Egyetem pszichológia professzorának kutatásával mutatom be neked, a másik típusát pedig egy fájdalmas élmény példáján keresztül, ami sajnos nagyon sok embert érint.

Daniel Gilbert a Harvard egyetem professzora. Egyik legismertebb kutatási területe, miért vagyunk olyan ügyetlenek  mi emberek ha hosszú távon kell gondolkodnunk. A professzor egyik híresebb kutatásában több tízezer embert kérdezett meg, hogy mit gondolnak mi lesz velük tíz év múlva. A kérdések nagyon változatosak voltak: Mennyi pénzt érne meg neki, hogy 10 év múlva elmehessen kedvenc zenekarának koncertjére, mennyi időt fog eltölteni legjobb barátaival, milyen életet fog élni. Mennyiben fognak változni  a szokásai, ugyanazt a sportot fogja-e űzni, mint most, mennyiben ragaszkodik a hobbijához, és így tovább. A válaszokat feljegyezték, és tíz év elteltével feltették ugyanezeket a kérdéseket, csak visszamenőlegesen: Mennyi pénzt érne meg neki, hogy elmehessen a 10 évvel ezelőtti kedvenc zenekarának koncertjére.

A válaszokból egyértelműen két dolog rajzolódott ki: Az első, hogy mi emberek nem nagyon vagyunk jók abban, hogy megbecsüljük, mi lesz velünk hosszú távon. Az ízlésünk korántsem olyan stabil, mint amilyennek gondoljuk, a barátaink változnak, a szokásaink változnak, a hobbink változik, bizonyos tekintetben a jellemünk, és a viselkedésünk is változik. Mindez a változás sokkal-sokkal nagyobb mértékű, mint azt feltételezzük.

A második pedig az, hogy habár a tényleges változás mértéke a kor előrehaladtával csökken, de sohasem marad abba. Egy 10 éves gyerekből mire 20 éves felnőtt lesz, sokkal több változáson megy keresztül, mint egy 70 éves akiből 80 lesz. Ugyanakkor a 70 éves emberek is messzemenően alábecsülik annak a változásnak a mértékét, hogy mi lesz belőlük mire 80 évesek lesznek.

Mindez csupán egyetlen apró példája annak,,hogy gondolkodásunk mi mindenben képes  tévedni. A pszichológia tudománya több, mint százhatvan ehhez hasonló gondolkodási hibát ismer. Ezek a gondolkodási sajátosságok lényegében mindenkire egyformán hatnak, ezért ez olyan, mint az időjárás: ha esik, akkor mindenkire esik.

   Nyilvánvaló, hogy önmegismerésünk lényeges eleme kell, hogy legyen az hogy megismerjük saját esendőségünket. Ugyanis döntéseinket mindig úgy hozzuk meg, hogy meg vagyunk győződve arról, hogy jól döntöttünk. Hiszen senki sem hoz úgy döntést, hogy most ” veszek egy házat ami nem lesz jó”  vagy ” összeházasodok valakivel akivel nem lesz boldog az életem”, vagy ” magamra tetováltatok valamit ami majd nem fog tetszeni.”  Pont ellenkezőleg! Éppen emiatt nagy balszerencsének érezzük, ha olyan házat vásároltunk ami tíz év elteltével pokollá változott, és balszerencsének tartjuk, ha olyan tetoválást csináltattunk, amit tíz év múlva mindenáron le akarunk szedetni magunkról.

Azonban emberként nem csak ilyen jellegű tévedéseink vannak.

     Vannak más fajta jellegű tévedések is, melyek személyesek, és ezek általában a hiedelmeken alapulnak. Az ilyen hiedelmek oka sokféle lehet. Van, amelyiket gyerekkori érzelmi hatások hozzák létre, de akár egy könyv, beszélgetés, film, barátok, sőt, akár egy jól sikerült vagy éppen tönkrement párkapcsolat is okozhatja őket.

Amiről én most itt írni fogok, az a fentieknek a másik oldala: a túlzott igyekezet, hogy valamit jól csináljunk, túlzott igyekezet a hibáink kijavítására. Alapvetően az egy teljesen normális törekvés, hogy valamit jól csináljunk. Az már azonban egy valódi problémát jelezhet, ha túlságosan sok energiát fordítunk arra, hogy valamit jól csináljunk.

Ha öt oldalt valaki telejegyzetel, és Excel táblát készít a tennivalókról egy vasárnap délutáni kiránduláshoz, akkor ott valószínű valami nem stimmel. Amikor valaki mindenki helyett minden házimunkát elvégez, csak azért, hogy elkerülje a legkisebb konfliktust is, akkor ott esélyes hogy valami nem stimmel.

Az ilyen viselkedések eredete majdnem minden esetben gyerekkori. Sokunkkal előfordult, hogy a szüleink nem voltak tökéletesek, és emiatt rosszul bántak velünk. Nem feltétlenül gonoszságból, ez legtöbbször csak szülői tudatlanság, időhiány, rossz szokások, vagy mert őket is rosszul nevelték. Azonban a gyermek mindenről semmit nem tud, ő csak azt érzi, hogy vele rosszul bánnak. Teljesen mindegy, hogy az anyuka vagy az apuka hány milliószor mondta el neki, hogy “szeretlek”, a gyereknek nem a szavak számítanak hanem a saját érzései.

Amikor a gyerek megérti, hogy ő azért érzi rosszul magát, mert őt bántják a szülei, márpedig ezt minden gyerek megérti nagyon hamar, akkor csapdába kerül: a túlélése azon múlik, hogy szüleivel megfelelő-e a kapcsolata. Ezért csak egyetlen dolgot tud tenni, mégpedig azt, hogy megpróbál valami mentséget, igazolást találni a szülei részére, hogy miért szükséges vele így bánni. Például azért, mert ő rossz: Mert ha ő rossz, akkor van rá reménye, hogy esetleg ha jó lesz, akkor majd jól fognak bánni vele. A gyerek ha megértené, hogy a szülei nem tudnak vele másképp bánni, akkor elveszítené a reményt, amibe pedig bele lehet halni. Ha viszont meggyőzi magát arról a túlélése érdekében, hogy ha esetleg jó lesz, akkor talán majd jól bánnak vele, akkor azzal megmarad a reménye egy jobb életre. Ez pedig egy életre szóló hiedelem lehet, ami sok tévedésnek ad majd alapot.

Mindez nem is tudatosan  zajlik a gyermekben, nem a gondolatok szintjén, hanem az érzelmek szintjén. Ez a törekvés szükséges a túléléshez, ezért pontosan olyan mélyen épül be a gyerek lelkébe, mint a túlélési ösztönök: majdnem kiirthatatlanul. Ez a mélyen beépült törekvés aztán évtizedekkel később is meghatározó jelentőségű, hogy hogyan viselkedik felnőttként, hogy hogyan érez, hogy hogyan gondolkodik.

Ennek a gyerekkori hatásnak kétféle jelentős következménye lehet felnőttkorban. Az egyik az, hogy az ember rosszul bánik saját magával. Olyan társaságot keres, ahol rosszul bánnak vele. Olyan munkát végez, amit nem szeret. Olyan döntéseket hoz, aminek később megissza a levét. Hiszen ezt gyerekkorában egy életre megtanulta, hogy ez ” jogos.”

A másik pedig a túlzott igyekezet. Felnőttként ez a túlzott igyekezet abból fakad, hogy az embernek reménye sincs arra, hogy szeressék. Hiszen gyerekkorában sem szerették, hanem bántották. Ezért aztán felnőttként még mindig óriási energiákat fektet abba, hogy “ jó legyen” hogy legyen egyáltalán reménye arra, hogy őt elfogadják. Holott a valódi szeretet lényege pontosan az, hogy nem kell megerőltetned magad ahhoz hogy szeressenek. Nem kell plusz energiát beletenned abba, hogy elfogadjanak.

Ha úgy érzed,hogy a fentiek megérintenek benned valamit, akkor tudnod kell: teljesen mindegy, hogy mi történt a múltban, megérdemled hogy elfogadjanak úgy, ahogy vagy.

    Amibe azonban érdemes sok energiát fektetni, az a környezet kialakítása, amiben élünk. Az egyik előző levélben arról írtam, hogy a környezetünk mindig nyer. Ezért lényeges, hogy milyen emberek vesznek körül téged. Ebbe érdemes sok energiát belefektetni, és abba is hogy megmutasd a körülötted lévő embereknek azt, hogy hogyan kell téged szeretni. Hogy hogyan kell veled bánni.

   Ez nem más mint a kommunikáció. A testünkkel, a szavainkkal, a tetteinkkel is kommunikálunk minden másodpercben. Azonban lényeges odafigyelnünk arra is, hogy hogyan tesszük ezt. Hiszen általános tapasztalat, hogy kommunikációnk nem mindig éri el a kívánt hatást, sőt sokszor pont az ellenkezőjét érjük el, mint amit szeretnénk.

Ha szeretnél erről többet megtudni, és szeretnéd megtudni hogyan kell jól kommunikálni, ezzel kapcsolatban hasznos információkhoz szeretnél hozzájutni akkor iratkozz fel hírlevél listámra! Ezen kívül hasznos információkat küldök az ember, és az élet ismeretéről, olyan információkat amiket nem tanítanak az iskolákban, pedig az embereknek az életben való boldogulásukhoz elengedhetetlen ez a tudás. Információért kattint ide! Viszont szeretnék kérni valamit, ha még nem hoztál meg egy döntést az életeddel kapcsolatban, vagyis úgy állsz hozzá: ” Feliratkozom, majd meglátjuk mi lesz.” Ha ilyen mentalitás van a fejedben, akkor arra kérlek NE IRATKOZZ FEL! Olyan emberrel szeretnék megismerkedni, segíteni nekik akik érzik, hogy többet akarnak az életben, szellemileg fejlődni szeretnének, és komolyan helyre akarják hozni az életük minden területét. TEHÁT CSAK AKKOR IRATKOZZ FEL, HA KOMOLYAN GONDOLOD A VÁLTOZÁST AZ ÉLETEDBEN!

Ha kérdésed van, bátran jelezz az alábbi elérhetőségek valamelyikén!

 

Üdvözlettel:

Zsebő Norbert                                                                                                                                                                    Boldogság teremtő specialista                                                                                                                                            Telefonszám: +36207770467

E-mail: zsebonorbert1977@gmail.com

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.